A konkrét feladata a privatizációs és az ehhez kapcsolódó szerződések átvizsgálása volt, a 2007. áprilistól 2010. február 26-ig tartó időszakra vonatkozóan. Foglalkoznia kellett a szerződéseken kívül a töke-, a hitelállománnyal, a kifizetésekkel, az adósságokkal és a kintlévőségekkel is. A belső átszervezések nem tartoztak a feladataik közé és nem is foglalkoztak vele.

Az eredmény sajnos az lett, amit vártunk, a Malév nehéz helyzetben van sok tartozással, de különösen magas kockázatot jelentenek a kifizetetlen lejárt tartozások. Kitért arra is, hogy az Abramovicsok utáni és az állami tulajdonba visszakerülés közötti időszakban a Malév management önálló életet élt, nem volt a tulajdonosok felől megfelelő kontroll, nem határozták meg a stratégiát. A Malév management magyarázata szerint ez is hozzájárult a tavalyi katasztrofális veszteséghez, mert nem volt aki megmondja nekik mit tegyenek. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Gauss úr éppen azért lett idehozva, hogy Ő találja ki a stratégiát és vezesse vissza a Malévet a gazdaságos működés útjára. Ezzel szemben olyan elhibázott és a Malév számára hosszútávon negatív döntéseket hozott, mint például Fokker flotta visszaadása, ami jelentős és nem tervezett költségekkel járt, az idei évre pedig olyan járattörlési dömpinget hozott, hogy az utasok körében a Malév egy bizonytalan menetrenddel rendelkező légitársaság lett.

A miniszteri biztos úr elmondta, hogy a mai helyzetben a legégetőbb probléma a Malév részvényeinek csupán 5 %-ot birtokló Vnyesekonom Bankkal való megegyezés, ugyanis a jelenlegi szerződésben a Veb Bank engedélye szükséges minden 50 millió forintot meghaladó tételnél. A kormány a költségvetésből biztosított 8,1 milliárd forintot a Malév nyári működéséhez, de ebből csak 3,5 milliárd Ft-ot tudtak folyósítani. A további 4,6 milliárd Ft a Veb Bankkal történő megegyezés után folyósítható csak. Sajnos a Veb Bank nem törekszik a helyzet gyors rendezésre a sürgető problémában, és eddig nem sikerült megegyezni. Jelenleg is folynak tárgyalások a legmagasabb kormány szinten.

Kiemelte a miniszteri biztos úr azt is, hogy a nyarat a Malév többek közt az előbb említett probléma miatt csak úgy tudja átvészelni, ha a költségei csökkenek, de minimum a jelen szinten maradnak. Egyúttal kitért arra, hogy a Malév management tájékoztatta arról, hogy folynak a Malév KSZ tárgyalások, de mint kiderült félre is tájékoztatták arról, hogy csak a pilótákkal nem sikerült megegyezniük a többi szakszervezettel igen. Felvilágosítottuk, hogy eddig egyik szakszervezettel sem sikerült megegyezniük, és a tárgyalásokon még van jó pár nyitott pont, de minden szakszervezet a megállapodás megkötésére törekszik.  A miniszteri biztos kérte, és javasolta, hogy kössük meg az új Kollektív szerződést, hogy ne jelentsen a KSz nélküli működés többletköltséget a cégnek (ha KSZ nélkül működik (csak MT) a Malév, akkor a pilóták létszámát növelni kell). Véleménye szerint ez a KSZ jelentősen befolyásolja a Malév jövőjét. Megjegyzem a jelenleg érvényes Kollektív Szerződést hajlandó aláírni az összes érdekképviselet és így nem jelent többlet költséget.

Elmondtuk a miniszteri biztos úrnak azokat az aggályokat, amik a Malév jelenlegi működését véleményünk szerint nehezítik, kockázatot jelentenek, különös tekintettel a kereskedelmi területre, mert ott egy olyan a szakmaiságot minden tekintetben nélkülöző átalakítás folyik, amely tönkreteheti a Malévet.

Márton Attila úr elmondta, hogy a kormányzatnak és a magyar gazdaságnak szüksége van nemzeti légitársaságra, de rendezni kell a működését.

Kérdésünkre a leányvállalatokkal kapcsoltban azt nyilatkozta, hogy nem volt feladatuk és nem is vizsgálták a leányvállalatokat, azonban véleménye szerint és a rendelkezésre álló információk alapján mindkét társaság (ACE, GH) rendelkezik olyan üzleti modellel, ami a gazdaságos működésüket lehetővé teszi. Kértük egy másik időpontban csak a leányvállalatokkal kapcsolatban is folytassunk egy konzultációt.